ijajj

Külváros, tömbházak, elkerített park, zöld tó, fák, pokrócok, mellek, combok, farok (így is, úgy is) fény, fagyi, vízben lufi, mindenki olyan, amilyen, és ez mindegy, és ez jó.
Balta is jelen, de nem pancsol velünk, hanem hősiesen ügyfélszolgálati ügyeletet ad a fűben. (Ezt mindenképpen meg kellett említenem, mert a legkisebb is számít)
Éppen a tó közepében evickélek, és már kissé unom az evickélést, úgyhogy megörülök, hogy mohás talajt ér a lábam, ezért hát rálépek. A talaj elmozdul, kiderül, hogy az a Krisztián háta, aki váratlan vízalatti akcióival tartja rettegésben a fürdőzőket. Később már attól is visongunk, ha lemerül, nem tudjuk kinek a lábát fogja majd meg. Micsoda izgalmak! Ez innen nem tűnik komolynak, de a vízben igenis félelmetes.
Végül az autómosó tetején kötöttünk ki megint. Most az örök élet előnyei és hátrányai voltak terítéken, valamit néhány pizza.
Szerintem nincsenek előnyei, mintahogy a pizzának se nagyon. (legfeljebb a ropogós széle)

(a kép mobiltelefonnal készült, azért ilyen, s ekkora. amúgy baltát ábrázolja telefonozás és laptopozás közben)