Kedden mindig sörözni indulunk Molnárékkal, akik tulajdonképpen mi magunk vagyunk.
Aki szereti a megfejthetetlen titkokat találgatni, az most ugorjon a második bekezdéshez! Aki viszont nem, az hajoljon egy kicsit közelebb, mert bizalmasan a fülébe suttogom, hogy ennek az az oka, hogy itt egyszerűen gond Trencsényi, vagy pláne mondjuk Böszörményi névre asztalt foglalni, ezért hát kitaláltuk, hogy mindig Molnár néven tesszük ezt, egyszerűen azért, mert ezt meg is értik és le is tudják írni, ezért hát prímán megfelelő. Nos, így lettünk mi Molnárovcik.
A keddet áttettük hétfőre, és mi Molnárék, ma sörözni indultunk.
A Palmovka mellett fedeztek fel Molnár Zsofciék egy pizzériát, melynek a tetőterasza éppen olyan, mintha egy sárga autómosó tetején piknikezne az ember, és ha nem a pizzéria fala felé néző széket sikerül kifognia, akkor frankón ráláthat Hrabal-falára. (és egy non stop parkovistyére is, de az most nem érdekes.)
Igazán jól mulattunk. Egyik fő témánk bizonyos bölcsességek továbbgondolása volt, így születtek ilyen mondatok, hogy:
A kefír a tejben születik, nem akárhol.
A fakír a szögön aluszik, nem a vásznon.
A villamos csenget egy picit, a jegyeket bérleteket kérem felmutatni!
(Hogy mi az a Hrabal-fal: ezen a környéken állt a ház, ahol Hrabal lakott. Azóta lebontották, metrólejáró és buszpályaudvar van a helyén, emlékeztetőül pedig kifestették ezt a falat.)
Aki szereti a megfejthetetlen titkokat találgatni, az most ugorjon a második bekezdéshez! Aki viszont nem, az hajoljon egy kicsit közelebb, mert bizalmasan a fülébe suttogom, hogy ennek az az oka, hogy itt egyszerűen gond Trencsényi, vagy pláne mondjuk Böszörményi névre asztalt foglalni, ezért hát kitaláltuk, hogy mindig Molnár néven tesszük ezt, egyszerűen azért, mert ezt meg is értik és le is tudják írni, ezért hát prímán megfelelő. Nos, így lettünk mi Molnárovcik.
A keddet áttettük hétfőre, és mi Molnárék, ma sörözni indultunk.
A Palmovka mellett fedeztek fel Molnár Zsofciék egy pizzériát, melynek a tetőterasza éppen olyan, mintha egy sárga autómosó tetején piknikezne az ember, és ha nem a pizzéria fala felé néző széket sikerül kifognia, akkor frankón ráláthat Hrabal-falára. (és egy non stop parkovistyére is, de az most nem érdekes.)
Igazán jól mulattunk. Egyik fő témánk bizonyos bölcsességek továbbgondolása volt, így születtek ilyen mondatok, hogy:
A kefír a tejben születik, nem akárhol.
A fakír a szögön aluszik, nem a vásznon.
A villamos csenget egy picit, a jegyeket bérleteket kérem felmutatni!
(Hogy mi az a Hrabal-fal: ezen a környéken állt a ház, ahol Hrabal lakott. Azóta lebontották, metrólejáró és buszpályaudvar van a helyén, emlékeztetőül pedig kifestették ezt a falat.)
4 megjegyzés:
Most már ebbe is belepiszkítok, és így teljes a dolog, egy rövid ideig. Mindenhová írtam, nem hagytam szomorú, nullkommentes helyeket. Persze nem feltétlenül ez volt a naplóírói elképzelés, lehet, hogy jó volt egyedül elmélkedni a világ hálátlanságán, de most már mindegy. Teszenek azért a mondatok, de kicsit meg is ijeszt a dolog: Prágában nem lehet már anélkül elindulni sörözni, hogy az ember ne foglalna előre helyet?
Hát azért el lehet, ha nincs sokan az ember. 1-2 fő bárkihez oda tud ülni, itt szokás ilyesmit csinálni.
Mi viszont most kilencen voltunk, ez már soknak számít, még itt a külvárosi Palmovkán is. A belvárosban pedig már 4-5 főnek is problémás lehet leülni, jobb asztalt foglalni, még a sörözéshez is. Rengeteg a túrista. Eleinte csak tavasszal és ősszel jöttek viszonylag sokan, mostmár viszont egész évben tele van a város.
A bölcsességek tovább gondolásáról jutott eszembe (picit tán ideillik ):
Zoli (aki által gyűjtött unicumos üvegben "fürdött" Laci ) gyakran talál ki mókás állat illetve növényneveket.
Megosztanék veled párat, hátha mosolyra fakaszt valamelyik:
borneói pinász maki
celebeszi kekec légy
kárpitszúnyog
makrancos tölgy
és az uccsó (ez már az én "találmányom", ugyanis zoli kutyája ugyanis dog keverék és nagyon szereti az emberi nyálat):
slájm dog
Biró Roland
Ide minden illik! Az illetlenségek meg pláne. Úgyhogy eszembe is jutott az egyik barátnőm nagymamája, aki a "hülye beszólások mestere" címre pl azzal a megnyilvánulásával tett szert, amikor a lány egyik göndörhajú, kócos, szakadt farmeros-tarisznyás (úgy 15 éve még ilyenek voltak a menő lovagok, bizony) udvarlóját úgy jellemezte, hogy: pinapocsék.
Örök rejtély maradt, hogy mit is kell érteni ez alatt, mindenesetre jól hangzik.
Megjegyzés küldése