szerda, december 14, 2011

Amúgy, a múltkor a fodrász nem csinált velem semmit, így mostanában azt veszem észre a tükörben, hogy ez a loboncos semmilyenség egészen hasonlít rám.
Azt álmodtam, hogy a Tarány Tomit kell versenyben tartanom.
Komoly izomlázzal ébredtem.

csütörtök, december 01, 2011

a rajongás körei


Filmekről és kedvenc színészekről beszélgettünk. A Bill Murray-jel kapcsolatban elhangzott: Te, én erre még főznék is!

akciós ajánlat


Ma mindenkihez jó vagyok.
Ha van valami kívánságod, akkor feltétlenül ma keress meg!

péntek, november 11, 2011

Csak úgy megjegyzem, hogy megnéztem tegnap kétszer a Melancholia című filmet, és szerintem nagyon érdekes, ajánlom.
http://www.imdb.com/video/imdb/vi1159896601

péntek, november 04, 2011

a művészet nem untat senkit

Arra gondoltam, hogy egy két részből álló kiállítást csinálnék. Az egyik rész egy teljesen egyszerű, a lehető leghétköznapibb asztalból állna, ezt egy dobogón helyezném el. A másik részen a teremőr számára kialakítanék egy személyre szabott luxussarkot, ahol az igényeinek legmegfelelőbben tölthetné el a nyitvatartási időt.

+
azt is kitaláltam, hogy úgy nézne ki ez az egész, hogy minden fehér volna a térben, a padló, a falak, a bútorok, szóval minden tárgy, csak az asztal volna fekete és a teremőr ruhája.

kedd, október 25, 2011

fodrásznál

- De jól áll ez a sapka! Olyan bohókás vagy benne.
- Örülök, hogy ezt mondtad, mert pont olyan frizurát szeretnék, amivel ugyanilyen bohókás tudnék lenni a sapka levétele után is.
- Hm. Tehát egy bojtra van szükséged?

péntek, október 07, 2011

Éhes Laci

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy dolgozó, úgy hívták, hogy Éhes Laci. Ez nem a becsületes neve volt, hanem, ahogy mondom, így hívták.
Azért hívták így, mert folyton éhes volt. Vagy evett éppen valamit, vagy az evésre gondolt. A dolgozók csodájára jártak az éhségének. Éhes vagy, Laci? Ma mit ettél, Laci? -kérdezgették, ha találkoztak vele. Laci mindig válaszolt, és akkor a többiek azt mondták, hogy hű, esetleg ááá.
Az egész kollektíva tudta, de Laci különösen, hogy igazából húst enne, de ha hússal akarna jóllakni, akkor minden pénzét arra költhetné. Bár Laci mindig éhes volt, azt azért sejtette, hogy mennyire szomorú lenne, ha másból nem, csak húsra keresésből állna a világ, ezért rendszerint tésztával és rizzsel telítette magát. Rizsből egy kiló, tésztából négy csomag volt az egyszeri adagja. Mivel ez volt az adagja, nem használt tányért, hanem a fazékból kanalazta egyenesen, amíg volt benne. Néha éjjel is arra ébredtek a munkásszállón a hálótársai, hogy a fazék alján kotorászik, hátha maradt még benne valami.
Amúgy Laci nem volt kövér, sokkal inkább sovány volt és éhes. Mondom, csodájára jártak a dolgozók is.