vasárnap, január 07, 2007

Ávráhám Hálfí - Kezemben

Kezemben egy maréknyi éggel
életem végigküzdeném,
és átkelnék a tengeren
gyalog,
kezemben egy maréknyi éggel.

(fordította: Tandori Dezső)

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

Erről az jut eszembe, (amit én találtam ki, \m/) hogy ha elérhetném végre a halhatatlanságot, boldogan halnék meg.:)

Borsay Márti írta...

Nem akarlak elkeseríteni, de pontosan erről szól a Simone de Beauvoir: Minden ember halandó című könyve.
(és már jó rég írta!:)
http://shop2.unas.hu/shop_artdet.php?shop_id=1747&cikk=9639466506

Névtelen írta...

Tudtam, hogy valaki mondta már. Én a büdös életben semmi újat nem produkáltam. És ez így van rendjén.:-)
Szerintem szar halhatatlannak lenni, ha mondjuk attól sem halsz meg, hogy atomjaidra bomlasz. De ha attól meghalhatnál, de csak attól, akkor viszont megérné. Pl. egy világháború akkor PC játék lenne, egy élet alatt egy hegynyit összeszarhat az ember, és lehet 2500 diplomája.:-)

Névtelen írta...

próbálj akkor olyan kombinációt összeenni (ez úgy ránézésre szép szó, nem?) amit még senki, soha, és akkor valamennyivel növelheted az egyéni produkció esélyeit..

Névtelen írta...

Mondom, hogy egyedi nem akarok lenni. Csak jó, jobb, mint más. Nálad már jobb vagyok, szóval azt hiszem itt az utam véget ért...[ásítás] :D:D

Névtelen írta...

HAAAAaaaaaaah. http://mek.oszk.hu/01300/01331/html/nagykep.jpg