hétfő, augusztus 07, 2006

talány

Fiatalokkal utazok valami buszon, mindenki olyan szép és olyan extravagáns kinézetű, furcsa frizurák, és különleges ruhák. Talán színházi társulat lehetünk, mindenesetre közösen készülünk valamire. Nem tudom pontosan mi is az, de tudom, hogy nekem is szerepem lesz benne.
Vásárolok.
Veszek 10 darab S45i típusú mobiltelefont, mind ezüst színű, és egy csomó lapostalpú, színes szandált. Ezeket rendezgetem a padlón. Van rózsaszín, ságra, zöld. Minek nekem ennyi cipő? Szépek, de talán valami zártabbat is kellett volna vennem.
Nem tudom. Tanácstalanul tűnődök.
Álmomban gazdag vagyok, valamit keresek, valamit szeretnék, és vásárolok, hátha köztük lesz AZ is.
Sóhajtok egyet, és a telefonokat meg a cipőket rábízom valakire, amíg nekem el kell mennem valahová.
Megint ülök a buszon, mindenki szép, csókolóznak, nekem is van kedvem.
Az egyik fiú hátranéz a barátnője válla felett, kifehéredik a bőre, minden ere feketén látszik, zöld lesz a szeme. Kiráz a hideg.
Körülnézek, többmindenkivel megtörténik ugyanez.
Vagy úgy, tehát zombik vagyunk!
De minek vettem annyi telefont?

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Idokozben ez az oldal lett a kedvenc olvasnivalom.
Komolyan.

Borsay Márti írta...

Ez remekül hangzik, de azért kicsit aggódom is. Még a végén rajtam szárad, ha vénségedre elbutulsz.:)