Husikánál vacsoráztunk ma (hétfőn). Talán provence-i csirke volt amit ettünk, de az biztos, hogy bor volt, amit ittunk, utána beszélgettünk és zenét is hallgattunk sokat, és egyszer csak vécére kellett mennem, és mentem is, és leültem, és az ajtón volt egy csomó kép, Csontvárytól, Kahlotól, Pinkavától, általam ismeretlen franciás hangulatot fényképező fotósoktól, és Husikáról is, sok-sok apró kicsi kép. Aztán a falon receptek, keményítő nap, szénhidrát nap, gyümölcs nap, aztán születésnapok, az enyém is, és Zsoltié is például, a másik oldalon pedig idézetek, Coelho-tól és Esterházytól.
Aztán kijöttem a vécéből, kértem egy papírt és egy tollat, visszamentem és ezt leírtam magamnak, leírom nektek is:
függetlenül, szilárdan, szélben,
de úgy, hogy ennek nem tulajdonítok jelentőséget,
az élet minden ajándékát, finomságát, vagy gonoszságát úgy fogadom el,
mint ami nekem jár.
Úrnő vagyok, életem főszereplője, úgy döntöttem!
(Esterházy Péter)
Jó éjt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése