Circus Maximus

Már mondtam, és nyilván látszik is, hogy Fodor Ákos rajongó vagyok.
Nem is olyan régen kezdődött, véletlenül akadtam rá.
Kerestem valami mást a neten, és őt is megtaláltam. Mindig szeretem a google által kidobott mellékszálakat is végigbogarászni, mint valami meglepetéscsemegéket. Izgatnak a kiszámíthatatlan elágazások.
Azt játszom ilyenkor, hogy asszociáló gépem van, mesterséges intelligenciám, és így jól elvagyunk egymással. Minden kérdés ezer felfedezés lehetősége. És én mindig kérdezek, és ő mindig válaszol így én mindig felfedezhetek.
Így találkoztam Fodor Ákossal is.
Nem tudom mennyire ismeritek, én első olvasásra beleszerettem. Ezt úgy kell érteni, hogy olvastam, és otthon voltam. Értettem minden szavát. Nem is értettem, hanem inkább olyan volt, mintha az én szavaim lennének, az én tudott, de ki nem mondott szavaim.
Ma is olvasgattam a verseit, és egy eddig ismeretlenre bukkantam:

Circus Maximus

az élő, míg él:
vágyik, szerez, elhasznál,
kidob és újra
vágyik, szerez, elhasznál
az élő, míg él

Ez olyan volt, mint egy leleplező vádirat, ebben is magamra ismertem és nem csak a cím és az önmeghatározásom teljesen véletlen összecsengése miatt.
Hát így állunk.