mámor

Kicsit sötét volt már, nem láttam pontosan, de úgy tűnt, hogy bőr irattáska volt a kezében, világos nadrágot és sötétebb bársonyzakót viselt. Ősznek és kissé kopaszodónak találtam, bár lehajtott fejjel botorkált, leginkább csak a tarkóját láthattam.
Lépett kettőt bizonytalanul előre, aztán lendületesen elindult, mintha jobbra hordva a járda széle felé, aztán hirtelen lelassított, iránytmódosított, majd újra határozottan és lendületesen haladt tovább.
Vagy tudós, vagy részeg, állapítottam meg. Milyen érdekes, hogy van olyan nézet, ahonnét ez összekeverhetőnek látszik! Kuncogtam, lassítottam és iránytmódosítottam én is.

---------------------------------
Mai zenénkért köszönet zenyitnek! Timo Maas: Pictures

hipochonder

-Képzeld, az előbb kifújtam az orrom, és nagy durranást éreztem a jobb fülemben. Aztán annyira elszédültem, hogy le kellett feküdnöm.
-És most hogy vagy?
-Először arra gondoltam, hogy kilyukadt a dobhártyám, és meg fogok süketülni. De mostmár jól vagyok, a jobb fülemre teljesen tisztán hallok.
-Örülök neki!
-Én is. Csak most szorongok, nem merem már kifújni az orrom többé.
-Hát próbáld meg, de óvatosan.
.
.
.
(pár perc múlva)
- Szerinted lehetséges orrfújástól agyvérzést kapni? Vagy észrevenni az ilyesmit?
- Remélem nem kaptál.
- Igen, én is, de olvastam valahol, hogy nem szabad úgy orrot fújni, hogy befogjuk közben az orrunkat. A nyomás miatt, ami így a fejünkben keletkezik. Merthogy az veszélyes. Csak már nem emlékszem, hogy konkrétan milyen súlyos problémákat okozhat. Nem tudod esetleg?
.
.
.
(újabb pár perc)
- Csak tudnám, hogy akkor hogyan kell! Hogyan lehet úgy orrot fújni, hogy közben nem fogjuk be?
Figyelsz rám?

Tegnap éjjel itt virrasztottam kettőtől-kettőig.
Akkor én most nyertem, csaltam, vagy csak úgy eltöltöttem egy nem létező órát?

apróság

...
-Akkor, találkozzunk a kacsamólónál!
-Jó, akkor a kacsamólónál.

És találkoztunk azon a helyen.

Ez annyiból érdekes, hogy ilyen nevű hely nincs. És korábban nem is hangzott el közöttünk, csak most rögtönözte a telefon másik végén Zola, a barátunk. És még én sem gondoltam rá soha, hogy ezt lehetne így nevezni, de rögtön tudtam, hogy hová kell menni.
Hát, például ezek a szép dolgok az életben.

újra

Biztosan egysíkúnak tűnik majd az életünk, ha elmondom, hogy tegnap megint koncerten voltunk, és már megint a Gregor Samsán. A kilőtt szemes helyen volt a buli, mint legutóbb, az előzenekar pedig a Vasárnapi emberek nevű együttes volt. Róluk még nem meséltem, pedig ők is aranyosak. A Honza nevű gitárosnak van valami magyar kötődése, de lehet, hogy igazából csak érzelmi, (magyar szakra járt itt a Károly Egyetemen) mindenesetre van egy pár magyar szövegbetét a dalaikban, és több alkalommal is a Samsával együtt lépnek fel, és Mazsola is szokott náluk basszusgitározni. Jó mulatság volt, bár ezúttal nem táncoltam, és nem is nyertem a belépőjegytombolán. Pedig bekiabáltam nekik, hogy én nagyon szeretnék nyerni, legyenek szívesek az én számomat kihúzni. A nyeremény egy Samsa cd volt. Azt mondták ne izguljak, majd adnak nekem tombolán kívül.
De nekem az úgy nem jó, én igazából szerencsés szerettem volna lenni, nem is cd tulajdonos.