szerda, február 13, 2008

éjszakás műszak

Tegnap éjjel diplomavédésre készültem, de nem voltam különösebben frusztrált, mert úgy éreztem, nem lehet gond, minden a kisujjamban van.
Egy színesdrazsé-gyártó vállalat cukorkacsomagoló üzemébe terveztem olyan töltőgépet, amellyel előre meghatározható hibaszázalékkal biztosítható, hogy a majdani cukorkafogyasztó képes legyen úgy fogyasztani találomra a cukorkákat, hogy utoljára mindig egy piros, egy kék, és egy zöld cukor maradjon a zacskójában.

1 megjegyzés:

Weinmaster írta...

Amikor a tévéárustól megkérdeztem, hogy azok az emberek mé' olyan laposfejüek a tévében, azt mondta, hogy pár nap alatt meg lehet szokni.
A múltkor megkérdezte tőlem egy barátom, hogy nem lett-e hosszabb a fejem az utóbbi két hétben én visszakérdeztem, hogy nem járt-e a tévéárusnál. .. Nyertem. Járt ott.
Az emberrel mindent el lehet hitetni.. de azt tényleg fontosnak tartom, hogy a cukorkák milyen színben kövessék egymást és milyen színekben maradjanak a végén a zacskóban, mert a színes cukorkák sokkal szebbek, mint a laposfejű emberek.