péntek, november 07, 2008

elmélkedés a versforma-költészetről

Azt szeretném megtudni
hogy úgy van-e
ahogy sejtem:
eleve más lelkiállapot
ha versnek sejtett
sorokra tekintünk

arra gondolok
hogy a vers
a formáján keresztül
egy vizuális inger
is
amely alapján

talán előre felkészülünk
lélekben
az érintve levésre

talán befogadóbbá válunk
valahogy kinyílunk

érdekes lenne
ha így volna

5 megjegyzés:

Unknown írta...

Egyetertek azzal, hogy az ember versformat latva mas "uzemmodban" olvassa azt, es ezert apriori meghatodik olyan abszurd szolancoktol is, melyeket osszefuggo prozai szovegkent olvasva vagy hallva ketsegbe vonna a forras epelmejuseget.
En mindig frusztralt vagyok, ha valaki arra kenyszerit, hogy verset olvassak, mintegy immunreakciot produkalva. Ehhez koze van annak, hogy suliban a verselemzes es verstanulas altalam leginkabb megvetett feladatok koze tartozott. Ennel kozelebb most hirtelen nem tudok kerulni az okhoz, de nyilvan az egykori ellenszenvemet is kivalthatta meg valami azelotti negativ tapasztalat.

Márk írta...

hát jobban megérint, ha rímel, de ha versszerűen van írva, mégis próza, akkor engem pl csak bezavar és elvesztem a fonalat, mert azon gondolkodom, hogy miért van ilyen formája.:D Előnytelen.

andso

Borsay Márti írta...

Jól van, köszi a véleményeket, azért én még fogok ezzel kísérletezni, mert érdekesnek tartom.
Tulajdonképpen olyasmi érdekel, hogy lehet-e vers nélkül is vershangulatot teremteni. (Én pozitív vershangulatra gondoltam amúgy, nem akarnék senkit direkt frusztrálni:) )
Arra is gondoltam, hogy mi lenne akkor, ha nagyon ismert verseket úgy idéznék meg, hogy csak a formájukat mutatom. Lehetne mondjuk a vers a saját betűiből, csak azok össze volnának keverve, vagy pedig nem betűk volnának, hanem valami apró minták, csak messziről tűnnének szövegnek.
És ha mondjuk volna olyan vers, vagy találnék olyat, amit ránézésre is mindenki ismer, akkor érdekes lehetne, hogy mondjuk egy apróvirágos(vagy bármilyen) mintával csak a vizuális hasonlóság okán fel lehetne
idézni.

Majd talán próbálkozok olyasmivel, is, hogy kötött versformába tördelek prózát, de úgy, hogy azért legyen eleje és vége a versformába szorított szövegnek.

Mácsai Ferenc írta...

Én nemmel savaztam. Nem értek az irodalomhoz, (sem:)) egyszerűen csak el kezdem olvasni, ha megfog csak akkor keresem, várom a rímet, ha nem, gyorsan el is felejtem, hogy a kezemben volt. De Márti kísérletezz bátran előbb-utóbb biztosan kisül belőle valami érdekes.

blicians

Borsay Márti írta...

Oké Ferenc, majd igyekszem kisütni!
a szakácsnő :)