A Nem vénnek való vidék című film után vettem egy pár Cormac McCarthy könyvet, de csak most olvastam el az elsőt, a Vad lovakat. Nagyon tetszett, egy nap alatt sikerült kiolvasom.

Amellett, hogy rögtön elkezdtem a következőt, ezeket jegyeztem fel, hogy sose felejtsem el:

"....nem létezik olyan teremtmény amelyik megtanulna egy olyan dolgot aminek nem olyan a formája hogy beleférjen a szívébe."

".... Az én nemzedékem tagjai óvatosabbak. Szerintem mi nem hiszünk abban hogy az emberek jelleme érveléssel megváltoztatható. Szerintem ez olyan francia elképzelés."

"....oka volt felidézni a mosolyukat és eltűnődni az azt kiváltó jóindulaton mert erő volt azokban a mosolyokban: olyan erő amelyik megvédi a tisztességet és tisztességet ad és megerősíti az elszántságot. Olyan erő amely jóval azután is képes embereket meggyógyítani és biztonságba menekíteni mikor már minden más erőforrás kimerült."

És az, ami a 339. oldalon van.