Amikor valaki azt említi, hogy az álmok arra valók, hogy az álmodó olyan belső szükségleteit kielégítsék, amelyeket ébren nem adatik meg neki átélni, akkor eszembe jut, hogyha valaki okos egyszer velem álmodhatna, azonnal örökre cáfolva látná ezt a feltevést.
Tegnap például a Jóban-Rosszban című szappanopera díszletőre voltam, amikor jött a Hernádi Judit és még pár ismert színész és egyéb médiaszemélyiség, akik politikai ellenérzéseikre hivatkozva betörtek a Füredi Attiláék spájzába, és erőfitogtatásként a földre rázták a papírzacskókról a lisztet.
1 megjegyzés:
Nekem pedig nem akartak espresso macchiatot adni egy olyan helyen, ahol mar azelott sokszor kaptam. Igaz, hogy az itallapon nem szerepel.
Mindenutt ezek a leepitesek...
Megjegyzés küldése