péntek, augusztus 28, 2009

még te is

Ha igaz az, hogy az álmom minden szereplőjét én teremtem, mozgatom, még ha az álmomat figyelő tudatom számára meglepően is, akkor nyugodtan kijelenthetem, hogy az álmom összes szereplője én vagyok.
Viszont ha igaz az, hogy álmom összes szereplője, akik vegyesen szerethető, gyűlölhető, kedves, okos, buta és félelmetes karakterek, tehát ha mindezek én vagyok, akkor miért ne lehetne, hogy a valóságban tőlem függetlenül, de velem kapcsolatban álló szerethető, gyűlölhető, félelmetes, okos, buta, gonosz karakterek - még te is! - mind én vagyok?!

címkék: sírnivalók, bölcsesség, ötlet-dokumentáció, útleírás, ízléstelenség, ünnep, valóság, utazás,
tudomány, teológia, találkozás, szép, misztikus dolgok,
naiv szatyor, jelmondat, halál, felülírt történet, filozófia, csoda, definíció, bukta, báb,
a kiválasztás örömei, bizarság, bizonyíték, dekopázsfíling,
vicces dolgok, álom, örökség, hülyenév, kaland, kezdet, kontraposzt, megfigyelés,

(nem engedett ennyi címkét)

10 megjegyzés:

F. írta...

á, csak energiával találkozik az ember egész életében (álmában is) ezt az egó, vagymi dolgozza fel úgy, hogy az: bicikli vagy homokozólapát vagy Borsay Márti. a valóságban nem léteznek ilyen kategóriák csak az energia áramlása ami ezer szemmel vizsgálja önmagát. mivel mi magunk is ebből az energiából vagyunk helyes a meglátásod. vagyis az enyém.

Borsay Márti írta...

most az a problema, hogy innentol kezdve minden kommunikaciot olyannak kell tekintenem, mintha magamban beszelnek, es ettol vagy vegtelenul maganyosnak kell, hogy erezzem magam, vagy idiotanak:)

F. írta...

azt mondják, hogy a bolond beszél magában. de ha ezt mondják akkor ezt maguknak mondják.
nem hiszem, hogy ettől a felismeréstől magányosnak kéne lenni, inkább megnézni, hogy akkor mit nézhettem még ennyire be a világban mint ezt. lehet nem is vagyok egyedül.
:)

Borsay Márti írta...

Hát jó.

Mácsai Ferenc írta...

Dani! Szerintem Márti első hozzászólását nem értetted meg.Esetleg én értettem félre?



croptu

dénes írta...

Nyugi Márti Descartesnek sokat fizetett az egyház hogy bebizonyitsa az ember nemcsak kinéz a fejéből de ki is láthat, e aprócska ismeretelméleti kérdés tölti ki a filozófiát, ahogy én és néhaányan még látják az álom, meditáció és fantázia szereplői mind belső entitások (megformált energia) de többségük külső dolgokat modellez igaz szubjektív haszonelvűség és funkcióvezéreltség kapcsán így nem olyanok mint kint hanem olyanok amit okoznak neked-benned, más álomszereplők megszemélyesülő szükségletek, vágyak amik a külvilágra irányulnak, szóval nem magadban beszélsz csak épp magadhoz hidd el ők is hallják mert ők is mindenki, de ha kétésgeid lennének menj oda egy nagydarab emberhez és mondjál neki csúnyákat hidd el érezni fogod hogy vannak odakin:)..hihi elmedepe ezt dobta a gép

Márk írta...

" - Ide figyelj! - mondtam -, hát nem gondolod, hogy ezt az egész pszichoanalitikai diskurzust már rég ideje lenne nyárfakaróval visszadugaszolni abba a kokainos, amfetaminos seggbe, amelyik szülte?
Nagy szemeket meresztett rám.
- Hát, az amfetamint értem. Mégiscsak két évig barátkoztam Jean-Paul Sartre-ral, ha nem tudnád. És a segget is értem, ugyanazon ok miatt. Hanem a kokain hogy kerül ide?
...
- Doktor Freud nemcsak maga élt kokainnal, hanem a pácienseinek is fölírta. Aztán pedig levonta az általános következtetéseit. A kokain komoly szexuális ajzószer. Ezért minden, amit Freud kiagyalt - mindezek az Ödipuszok, szfinxek, szfinktorok -, kizárólag annak a páciensnek a lelki dimenzióihoz tartoznak, akinek tükörtojássá sült az agya a kokaintól. Ilyen állapotban tényleg csak az az egy problémája marad az embernek, hogy mit csináljon előbb: megkamatyolja anyut, vagy kinyírja aput. Nyilván addig, amíg el nem fogy a kokain. Akkoriban pedig nem volt gond az ellátással.
...
- De amíg az adagod kevesebb napi három grammnál - folytattam, addig nem kell se Ödipusz-komplexustól, se a többitől félned, amit felfedezett. Ha valaki Freud elméletei alapján elemzi a viselkedését, az körülbelül olyan, mintha Carlos Castaneda peyote-os tripje-jaire támaszkodna. Castanedának legalább szíve van, van benne költészet. De a Freudnak csak csíptetője van, két csíkja a tálalószekrényen és a remegés a szfinktorban. A burzsoázia éppen az utálatosságáért szereti. Azért a képességért, hogy a világon mindent az altájra redukáljon."

F. írta...

ja, Pelevin is én vagyok
:)

Borsay Márti írta...

O, hat vannak nagyobb kihivast jelento azonossagok is, pl http://kontraposzt.blogspot.com/2009/08/harom-varju-vagymi-golya-kiszel.html

F. írta...

:D