Egy íróasztalnál ülök.

Előttem nyitott munkanyilvántartási napló, vagy valami ilyesmi. Egy nagyalakú füzetről van szó, benne nevek, a nevek mellett különböző kategóriákban számok.

A füzetben csupa ceruzás bejegyzés szerepel.

Az a dolgom, vagy isten tudja, mindenesetre az asztalnál ülök, és a töltőceruzában grafitot cserélek.

Csere közben a füzetbe esik, és a lapon végiggurgulázik egy grafitbetét.

A grafitbetét csíkot húz.

Hát ez ronda, látom én, meg is próbálom eltávolítani, radírt ragadok.

Igen ám, csak közben számokat is kiradírozok, és mivel ez egy többszörhasználatos füzet, a radírozás nyomán sokkal több szám lenyomata látszik, minthogy ki tudnám deríteni, hogy melyik lehetett a legfelső.

Egy párat visszaírok, azokat, amelyekre pontosan emlékszem, a többit üresen hagyom.

Jön a füzet tulajdonosa, jó kedve van, én pedig nem is tudom mit csináljak. Ha őszinte vagyok, és bevallom, hogy véletlenül kiradíroztam számokat a füzetéből, akkor komplett idiótának fog nézni, és engem az íróasztal közeléből is eltiltanak. Ha nem vallom be, akkor pár ember talán pontatlanul kapja a fizetését, és a füzet tulajdonosa esetleg kap egy kis letolást.

Az utóbbi megoldást választom, mert amúgy is közelebb áll a megszokott valósághoz, így könnyebben elfogadható, mint a teljesen képtelen igazság.