Mármint arról van szó, hogy miközben mentésre vártunk -erről eszembe jutott most, hogy ez egy valódi defektnél sokkal általánosabb élethelyzet, ez a mentésrevárás - szóval, miközben vártunk, arra gondoltam, hogy örülnék-e, ha az éppen olvasott könyvemben volna egy aláírás a szerzőtől. Hogy ez jelentene-e valamit. Hát perszehogy, de hogy valami igazán fontosat jelentene-e nekem. Azon gondolkoztam, hogy egy dedikált könyv, vagy bármi műtárgy az megtestesíti-e azt a közvetlen kapcsolatot, amit a dedikáció sugallni szándékszik: egyszer álltunk már szemtől-szemben, egészen közel egymáshoz. (művelő és műélvező)
Arra jutottam, hogy nem. Merő formaság az egész. Bárki más dedikált könyve lehetne pont olyan, mint az enyém.
Ezért azt találtam ki, hogy én minden híres emberrel az én saját nevemet iratnám le. Borsay Márti. Azt kérném, írja ezt. Nem a könyvébe, hanem csak úgy. Cetlire.
Ezt nyilván nem írja senki másnak, nekem pedig idővel lehetne egy nagyon személyes gyűjteményem, ahol az én nevem szerepelne sokszor, sok híres és nekem valamiért fontos ember által. Érintve érezhetném magam és azt mondhatnám- nem mondanám, mert mondanom sem kéne, mert maga a cetli léte arról szólna: - egy pillanatra együttműködött velem. Nekem ez tetszene, azt hiszem.
Felhívás: Aki úgy érzi, hogy esélye van híres embernek lenni, vagy máris az (hiszen az olvasóm!:), és van kedve leírni egy celitre, és elküldeni a nevemre a nevem, az tegye meg a kedvemért és küldje el a:
Zrzaveho 4/a
Praha 6. Repy
16300
címre.
Jaj, de izgi, előre is köszi!
Arra jutottam, hogy nem. Merő formaság az egész. Bárki más dedikált könyve lehetne pont olyan, mint az enyém.
Ezért azt találtam ki, hogy én minden híres emberrel az én saját nevemet iratnám le. Borsay Márti. Azt kérném, írja ezt. Nem a könyvébe, hanem csak úgy. Cetlire.
Ezt nyilván nem írja senki másnak, nekem pedig idővel lehetne egy nagyon személyes gyűjteményem, ahol az én nevem szerepelne sokszor, sok híres és nekem valamiért fontos ember által. Érintve érezhetném magam és azt mondhatnám- nem mondanám, mert mondanom sem kéne, mert maga a cetli léte arról szólna: - egy pillanatra együttműködött velem. Nekem ez tetszene, azt hiszem.
Felhívás: Aki úgy érzi, hogy esélye van híres embernek lenni, vagy máris az (hiszen az olvasóm!:), és van kedve leírni egy celitre, és elküldeni a nevemre a nevem, az tegye meg a kedvemért és küldje el a:
Zrzaveho 4/a
Praha 6. Repy
16300
címre.
Jaj, de izgi, előre is köszi!
4 megjegyzés:
Én egy 19 éves budapesti állampolgár vagyok, és van egy gyanúm, hogy híres leszek, mégis életem során egy levelet sem adtam fel. Kihúzom amíg bírom.
Mellesleg megnéztem a Happeninget, hát szar, de mégsem.:D Lehet csak mert el ltt lopva az ötletem.:)
Röviden: bóvli, de jó az.:D
Te álompolgár, te:)
Egyébként EP elmélkedett arról valamelyik írásában, hogy az embereknek életkorból fakadóan két zseniális időszakuk van, az egyik négyéves kor körül, a másik 17-18 évesen.
Örömmel látom, hogy ezek után már neked is meg kell küzdeni ezért a jelzőért!:)
Nem láttam a Happeninget még, majd megnézem esetleg. Viszont meghatott a Brokeback Mountain, ezt bátran ajánlom mindenkinek.
GYP meg tanította a nővéremet, LP volt az ofőm, KP-val fizetek mindig, TP volt egy osztálytársam, HP-t szoktunk inni házibulin, és BP-n lakom. Semmi esélyem nincs rá tehát hogy zsenivé váljak. Viszont aki teheti még pár napig bírja ki a Velencei-tó nélkül, szerintem még nem hígult fel eléggé, mióta utoljára ott jártam, és otthagytam egy kis meglepetéscsomagot. Zárva volt, mielőtt valaki belémkötne.:D
Én biztosan nem leszek érintve általa, még csak térképen láttam a Velencei-tavat.
Egyszer az a gond, hogy TL, máskor meg hogy EP.
HM, hm.
Megjegyzés küldése