csütörtök, június 10, 2010

az áldozat és a felesége


Azt álmodtam, hogy rosszul alszom, ezért egyszer csak felkelek, és lemegyek a gyerekkori házunk elé a gyerekkori kacsás hálóingemben, és ácsorgok a bejárat előtt a hajnali ködben. Egyszer csak feltűnik egy turista csoport. Közelebb érnek hozzám, hát látom, hogy a volt osztálytársaim. Miért vannak ezek együtt nélkülem? - kérdeztem magamtól a kacsás hálóingemben állva, és közben a beszélgetésekből kiderült, hogy osztálykiránduláson voltak, bányalátogatáson, nekem elfelejtettek szólni erről.
Álltam ott leforrázva, mert hát hogyan lehet engem elfelejteni, nemhogy kihagyni! Aztán felmentünk hozzánk. Az előszobában állva arról tanakodtak a lányok, hogy a ruhával teli nejlonzacskóikat hová segíthetnék nekik elvinni. Ezen persze feldühödtem, dehogy fogok én nekik nejlonzacskót hordani! Erre az Edina azt mondja, hogy csak ne ugráljak, mert megkéri az Andrást, aki rendszergazda, és majd jól ellopja a jelszavaim, és letöröl az internetről.
Törlöd ám a tudodmit! - mondtam neki, majd pofoncsaptam.
Ekkor ült fel mellettem a Szívem az ágyban, és kérdezte, hogy ezt most miért kapta? Én meg mondtam neki, hogy bocsáss meg Szívem, de én azt álmodtam, hogy rosszul alszom, ezért egyszer csak felkelek, és lemegyek a házunk elé a kacsás hálóingemben....

Nincsenek megjegyzések: