szombat, november 22, 2008

Li Lá Ló

Egy időben folyton távoli kirándulásokról álmodoztunk.
Nem tudom már pontosan, hogy melyik városban lakhattunk akkoriban, de a lakásunk egy belsőudvaros házban volt. Éppen sétából mentünk hazafelé, amikor a széles kapubejárónkban egy csillogóbarna autóbusz állt, belül pedig elegáns, vajszínű plüssszövettel volt borítva.
Itt-ott ültek már benne emberek.
Azt mondta akkor határozott hangon a Szívem: Nem várunk tovább, ma ezzel a busszal fogunk kirándulni menni!
Nem tudtuk kik ülnek benne és hová készülnek, csak annyi látszott, hogy elegánsan öltözött emberek ücsörögnek a vajszínű üléseken, ezért gyorsan felszaladtunk átöltözni.
Én nem találtam semmi kedvemre valót, ezért mérgemben a Szívem öltönyébe bújtam, ami lógott rajtam ugyan, de ettől eltekintve azért jól nézhettem ki, mert igen elegáns szövetből volt. A Szívem egy tüllszoknyás estélyimbe bújt. Nem tudni, hogy eredetileg bosszúból tette-e, de végülis olyan jól állt rajta, hogy szóhoz se jutottam.
Beszálltunk a buszba, mintha a különjárat előre befizetett utasai volnánk, és kerestünk egy-egy szabad helyet.
Én egy idősebb, dauerolt hajú, aranykeretes szemüvegű nő mellé kerültem, aki egy listát tartott a kezében. Ezen a papíron karácsonyi dalok címei szerepeltek egymás alatt, németül.
Egyszer csak az ülések közötti folyosóban feltűnt Magdika, akit még a Csehországi Magyarok Szövetségéből ismertem. Kicsit féltem, hogy fel fog ismerni, de amikor mellém ért, ennek semmilyen jelét nem adta, viszont elővett egy műszert, és nagyon barátságon megkért arra, hogy ismételjem utána:
- Li
- Li - mondtam.
Mostpedig mondjam azt, hogy Lá.
- Lá - mondtam.
- Ló - mondta mostmár instrukciók nélkül Magdika, én pedig sejtettem, hogy erre nekem is Lóznom kell egyet.
- Ló - mondtam.
Magdika akkor megmutatta a deketort, és elmagyarázta a működését:
Nézd, itt van három hang, Li, Lá, Ló. Ezek mellett van egy téglalap, ahol megjelenik az eredmény. Ha piros iksz van a téglalapban, akkor abban a hangfekvésben az illető reménytelen eset. Ha nincs benne semmilyen jelzés, akkor átlagos, ha pedig piros keret jelenik meg a téglalap körül, akkor tehetséges.
Nos, neked Li-ben és Lá-ban üres négyzet van, tehát átlagos vagy, viszont Ló-ban kiemelkedő voltál.
Nézd, itt van a kórustérképünk. Erre elővett egy rajzot, ahol két, karikából fűzött félkör volt látható, a karikák többségében egy-egy név szerepelt. Beírt engem a hátsó sorba, szélre.
Elindult a busz.
A mellettem ülő nő a listát nézegetve megkérdezte tőlem németül: Vajon mit jelenthet az, hogy A három királyok klasszikus verziója?
Ich weiß nicht - feleltem, pedig nem is tudok németül.

Aztán megérkeztünk egy pompás barokk kastély elé.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hát, tényleg nem tudsz németül.:D
De viccet félre téve, ha te ilyen logikusan álmodsz, és ilyen részletesen emlékszel rá, akkor építened kéne rá.:)

Névtelen írta...

Hát hogyan kell ezt németül jól mondani?
És mit építhetnék rá vajon?

Névtelen írta...

Hát pl: Ich weiß es nicht = nem tudom
Ich weiß nichts = nem tudok semmit:D

Nemtom, szarból várat.:)

Borsay Márti írta...

köszi