Telcen jártunk hétvégén, ahol éppen tűzoltónap volt. Eszembe is jutott, hogy Vonnegut milyen jól érezné itt magát, és boldog voltam.
Itt látható a pódium, nyereményserlegekkel távolról:
És közelről:
Erről pedig Vonnegutnak az a novellája jutott eszembe, amelyikben egy olyan kisvárosról van szó, ahol minden évben megrendezik a kékszalag művészeti versenyt, és ahol ezzel együtt mindig ügyelnek arra, hogy kategóriánként csak egy induló legyen, így minden résztvevő biztosan nyertes is lett, és boldog. Megláttam ezt, eszembe jutott, és én is boldog voltam.A verseny:(ott bent középen szaladnak a tűzoltók a tömlőkkel)
és a tűzoltóautók:
Aztán elmentünk sört inni, egy nagyon magas emelvényen volt a sörcsap, és mi ott álltunk a csap előtt, felfelé nézve, amikor azt kellett mondanom:- Olyan furcsa szag van, Szívem. Olyan..olyan kipukkadt virsliszagot érzek!
Körülnéztem, és mögöttünk egy csapat motoros állt talpig bőrszerkóban.
Befelé röhögtem, kifelé vigyorogtam, és nem árultam el senkinek, hogy miért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése