Ez volt az első könyv, amit Bodor Ádámtól olvastam. Hallottam a Szinisztra körzet, az Egy idegen városban rádiójáték változatát, és neten fellelhető novelláit is olvastam, például az Állatkertet. Szóval nem volt ismeretlen, sőt, régóta vágyott érzés volt egy könyvét a kezembe fogni.
Szeretem, hogy nála sosem lehet semmit igazán tudni, nincs felsőbb nézőpont, vagy olyan szereplő, aki minden szálat a kezében tartana, vagy egy személyben mozgatná az eseményeket, sőt arra sem lehet számítani, hogy bármi is konkrétan kiderül, vagy megoldódik a történet végére, és mégis, ettől nem bosszantó, hanem borzongatóan félelmetes, valóságos és izgalmas lesz.
Ez a története is ilyen, érdemes elolvasni!
(Ebből a könyvből készült a Dolina című film, erre is nagyon fáj a fogam.)
Szeretem, hogy nála sosem lehet semmit igazán tudni, nincs felsőbb nézőpont, vagy olyan szereplő, aki minden szálat a kezében tartana, vagy egy személyben mozgatná az eseményeket, sőt arra sem lehet számítani, hogy bármi is konkrétan kiderül, vagy megoldódik a történet végére, és mégis, ettől nem bosszantó, hanem borzongatóan félelmetes, valóságos és izgalmas lesz.
Ez a története is ilyen, érdemes elolvasni!
(Ebből a könyvből készült a Dolina című film, erre is nagyon fáj a fogam.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése