Vásároltunk egy-egy dús uborkapalántát, amelyek régi biciklikre voltak futtatva, így ezekkel együtt vettük meg, és toltuk őket a strand felé. Útközben láttunk még hosszú és normál méretű pamuttrikókat pirosban, csíkosban, kékben, ezekből is vásároltunk párat, és úgy, ahogy voltak, vállfákra akasztva szállítottuk tovább őket is a strand felé.Megérkeztünk.
Egy szőlőlugas mellett álltunk meg, a bicókat a lugasnak támasztottuk, a trikókat pedig felekasztottuk a futtató drótokra. Felvettük az úszódresszünk. Igazán különös volt, nem tudtam róla, hogy egyáltalán létezik ilyesmi, ezért kicsit elcsodálkoztam, hogy a táskámban találom, de midannyiunknak ilyen volt, és igazán kellemes és vicces viseletnek tűnt: vízzel bélelt, rugalmas, átlátszó nejlonruha, hosszúszárú nadrággal és hosszúujjú felsőrészzel. Elindultunk benne a víz felé, mindenki minket bámult, mi pedig kicsit széttett lábbal és karokkal billegtünk vízzel kitömve a víz felé. A ruha príma volt, hűsített a melegben, és a tengerben sem fáztunk egyáltalán. Amikor meguntuk az úszást, kijöttünk a partra.
Sok ember sétált arra, némelyik megfogdosta a lugasra aggatott trikóruháinkat is, mintha boltban volna, sőt, volt egy olyan, aki a lugas túloldaláról egyszerűen leakaszotta a pirosat, és futni kezdett vele a homokban.
Hát ez felháborító. Utánakiabáltam: Tolvaj, fogják meg! - és én is szaladni kezdtem.
Elfogták. Közben megjelent két, egyenruhás, gumibotos rendőr is, belekaroltak, és úgy sétáltak tovább. Megnyugodtam. De a rendőrök észrevettek valami érdekeset, elmosolyodtak, elengedték a tolvajom karját, és elindultak a meglátott dolog felé. A tolvajom rögtön futásnak eredt. Utánaszaladtam, a hátára ugrottam, -ahogyan a filmekben láttam- felborítottam, a földre tepertem, és a karommal megszorítottam a nyakát.
Közben egy érzelmes sláger szólt: ...olyan a szeme, mint az országos tenger... énekelte a női hang, és a tolvajom hozzám szólva azt kérdezte: Mit gondol, ez pozitív, vagy negatív jelző lehet inkább? Nem is tudom, attól függ... -válaszoltam. Attól függ, hogy mondjuk a Balatonra gondoltak-e, úgy értem, hogy esetleg türkizkék színű az a szem, amiről szó van, mert akkor az különleges, így tekinthetjük pozitívnak, de utalhatnak vele a hidegségre is talán..-töprengtem. Közben visszajött a rendőr, és azt mondta: Ezt nem kellett volna! Az összes civil hibát elkövette, amit el lehet. Nem így kell elfogni!
Hát jó, mondtam, és lemásztam a tolvajom hátáról.
Visszakaptam a piros trikót, visszaballagtam vele a lugashoz.
Indulni kéne, mondta a Mónika. Menjünk, mondtam, és tolni kezdtük az uborkás bicikliket.
Egy szőlőlugas mellett álltunk meg, a bicókat a lugasnak támasztottuk, a trikókat pedig felekasztottuk a futtató drótokra. Felvettük az úszódresszünk. Igazán különös volt, nem tudtam róla, hogy egyáltalán létezik ilyesmi, ezért kicsit elcsodálkoztam, hogy a táskámban találom, de midannyiunknak ilyen volt, és igazán kellemes és vicces viseletnek tűnt: vízzel bélelt, rugalmas, átlátszó nejlonruha, hosszúszárú nadrággal és hosszúujjú felsőrészzel. Elindultunk benne a víz felé, mindenki minket bámult, mi pedig kicsit széttett lábbal és karokkal billegtünk vízzel kitömve a víz felé. A ruha príma volt, hűsített a melegben, és a tengerben sem fáztunk egyáltalán. Amikor meguntuk az úszást, kijöttünk a partra.
Sok ember sétált arra, némelyik megfogdosta a lugasra aggatott trikóruháinkat is, mintha boltban volna, sőt, volt egy olyan, aki a lugas túloldaláról egyszerűen leakaszotta a pirosat, és futni kezdett vele a homokban.
Hát ez felháborító. Utánakiabáltam: Tolvaj, fogják meg! - és én is szaladni kezdtem.
Elfogták. Közben megjelent két, egyenruhás, gumibotos rendőr is, belekaroltak, és úgy sétáltak tovább. Megnyugodtam. De a rendőrök észrevettek valami érdekeset, elmosolyodtak, elengedték a tolvajom karját, és elindultak a meglátott dolog felé. A tolvajom rögtön futásnak eredt. Utánaszaladtam, a hátára ugrottam, -ahogyan a filmekben láttam- felborítottam, a földre tepertem, és a karommal megszorítottam a nyakát.
Közben egy érzelmes sláger szólt: ...olyan a szeme, mint az országos tenger... énekelte a női hang, és a tolvajom hozzám szólva azt kérdezte: Mit gondol, ez pozitív, vagy negatív jelző lehet inkább? Nem is tudom, attól függ... -válaszoltam. Attól függ, hogy mondjuk a Balatonra gondoltak-e, úgy értem, hogy esetleg türkizkék színű az a szem, amiről szó van, mert akkor az különleges, így tekinthetjük pozitívnak, de utalhatnak vele a hidegségre is talán..-töprengtem. Közben visszajött a rendőr, és azt mondta: Ezt nem kellett volna! Az összes civil hibát elkövette, amit el lehet. Nem így kell elfogni!
Hát jó, mondtam, és lemásztam a tolvajom hátáról.
Visszakaptam a piros trikót, visszaballagtam vele a lugashoz.
Indulni kéne, mondta a Mónika. Menjünk, mondtam, és tolni kezdtük az uborkás bicikliket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése