Na, ott hagytam abba, hogy az egyik elmúlt hétvégét ismeretlen emberekkel együtt töltöttem el. Úgy alakult, hogy közülük nagyon szimpatikus hárommal aludtam egy szobában. Egy nagyon recsegős padlójú szobában. Én úgy gondoltam, hogy nagyon figyelmes leszek, és hogy az egész csoporthoz tartozó 10 ember közül mindenkinek legyen esélye reggel bejutni a fürdőszobába, -köztük nekem is- másfél órával a reggeli előttre állítottam be a telefonom ébresztőjét. Elterveztem, hogy a telefont az ablakba teszem, és amint megcsörren, én rögtön le is nyomom, aztán lábujjhegyen kisettenkedek, hogy a figyelmességem ne menjen mások alvásának rovására. Ez jó tervnek tűnt.
Reggel csörgött a telefon, én terv szerint felébredtem, intézkedni is kezdtem a telefon elhallgattatására, úgyhogy hamar felültem, aztán kiugrottam az ágyból, majd megbotlottam a papucsomban, utána a fotós táskámban, végül elestem, és végiggurultam a recsegős padlón. Akkor a többiek felültek az ágyban, és megkérdezték: Jól vagy?