kedd, augusztus 22, 2006

szélkapu

Korábban megígértem, hogy a szélkaput még megmutatom, ez Rafael Mahdavi munkája. (Aki mexikói, nem spanyol. Lentebb rosszul emlékeztem, bocsánat.)
Ez a kedvencem mind közül, mert úgy érzem, hogy az ilyen formában való létezés az egyik, vagy az egyetlen értelmes lehetőség.
Szóval szélkapu szeretnék lenni.

(ez a kép persze nem a Vencel téren készült, a neten találtam)

hétfő, augusztus 21, 2006

álom a paradicsomban

Egy csontsovány öregember ül lehajtott fejjel a járda szélén, felhúzott lábait átkarolja, hullámos ősz haja a vállára ér.
Én V alakban kivágott, fehér vászonfelsőrészben vagyok és jó húsban. Átkarolom őt a lába felől, és a cicim a térdének nyomódik. Nem szólunk egy szót sem, de tudom, hogy ő is érzi és a kivágásba néz.
Én pedig boldog vagyok, és szeretnék sokáig így maradni.

képeslap a paradicsomból

Hegyekkel körülölelt völgy, kis ház a lakatlan, csendes semmi szélén. Függönyszerűen zuhogó eső, ránkboruló szürke pára, majd az ebből lassan égbeszálló kicsi felhők.
Ez volt a legszebb, amit láttam.

Na és egy kis ló, egy a réten lustán, kényemlesen heverő barna csikó.

szerda, augusztus 09, 2006

kulcs a lábtörlő alatt

A székhelyemet átmenetileg áthelyezem egy térerőmentes, de remélhetőleg lélekemel(ked)ős helyre, ide. *
Mivel ez is hegyvidékes terület, távollétemben hallgassátok szeretettel pl a Gorale című számot a Čechomor nevű, cseh-morva dalokat feldolgozó együttestől. Bár ez inkább a múltkori krkonosei kiránduláshoz illet volna jobban földrajzilag, de azért ettől függetlenül is figyelemre méltó, mert cseh-morva-lengyel keveréknyelven szól, érdekes hallgatni. Én énekelni is szoktam, itt van leírva a szövege.
Magyarul ez nagyjából így néz ki:

hegyeken és völgyeken túl

két legény fokosokkal egymásnak esett

hej legények, ne verekedjetek,
két copfja van a leánynak
osztozzatok meg

hegyeken és völgyeken túl
két legény fokosokkal egymásnak esett


hej legények, ne verekedjetek,
két szeme van a leánynak
osztozzatok meg

hegyeken és völgyeken túl
két legény fokosokkal egymásnak esett


hej legények, ne verekedjetek,

nagy szíve van a leánynak
osztozzatok meg

hegyeken és völgyeken túl
két legény fokosokkal egymásnak esett


hej legények, ne verekedjetek,
eleje is hátulja is van a lánynak
osztozzatok meg

(a fordításért köszönet zolának és a lengyel szakos kolléganőjének!)

Arra gondoltam, hogy akinek van kedve, az megtanulhatja az eredetit és aztán rendezünk itt mp3 énekversenyt. (A dallal együtt énekelve kellene felvenni a saját produkciót, és az eredményt elküldeni nekem levélben, én közzéteszem, és együtt kiválasztjuk a legviccesebbet. Lehet csoportosan is pályázni, saját hangszerrel, vagy akár sörrel is kísérni az előadást! Most más könnyítés nem jut az eszembe.)

Érezzétek itt jól magatokat nélkülem is, kulcs a lábtörlő alatt!

* Közben látom, hogy nem jó helyre jelöltem magam. A Paradicsomba mentem. (a szlovákba)

kedd, augusztus 08, 2006

klozetrózsák

Nem kifejezetten rózsák, inkább úgy általában virágok, vagy növények.
Városi természetillúzió, illetve ennek kigúnyolása.
Dennis Oppenheim szobra. Szerintem ez is érdekes. És aztán az is, hogy mennyire más mélységű és irányú a kubai csónakos ima és ez, illetve az ima, és az összes többi.
És erről eszembe jutott a Knížák mondása is, amit már emitt beidéztem, (..a művészet az önmagában pótlék..kezdetű részre gondolok) szóval eszembe jutott, mert ebben az esetben látványosan igaznak tűnik. A csónakoson kívül ezek inkább irónikus játékok, találóan gúnyolódnak, de nem fájnak és nem ráznak meg, ezek inkább vicces tükrök nekünk, akik már megszoktuk, sőt élvezzük az önámítást. De azért nem rangsorolnám őket mégsem, mindkettőnek pont ott van helye és értelme, ahol készült, és fordítva talán nem is jelenthetne semmit.

(Még lesz egy spanyol szélkapu is a szobros sorozat végére, de azt még nem fényképeztük le, bocs. De majd!)