A könyvtárban láttam először. Tetszett a dús barna haja, és hogy a bő nadrágja felett egy szoknyát is viselt. Mindene két szín, rajta mindig két szín: piros és fekete. Szenvedély és gyász, valahogy mindig ez jut róla az eszembe.
De igazából nem ezért szerettem bele, hanem mert egyszer valaki mással beszélgetve azt mondta:
...sokáig nem értettem, hogy mitől lesz fehér a jobb karom, és pöttyös a nadrágom alja. Aztán egyszer a tükörbe nézve feltűnt egy kövér csepp a könyököm sarkán. Azóta próbálok öltözködés előtt fogat mosni.
De igazából nem ezért szerettem bele, hanem mert egyszer valaki mással beszélgetve azt mondta:
...sokáig nem értettem, hogy mitől lesz fehér a jobb karom, és pöttyös a nadrágom alja. Aztán egyszer a tükörbe nézve feltűnt egy kövér csepp a könyököm sarkán. Azóta próbálok öltözködés előtt fogat mosni.
A Macinka jutott eszembe róla, (lehet, hogy nem jól emlékszem a névre), akit mindenki csodált, ahogy siklott a havon, aztán besiklott egy bokorba, és mikor előkerült, szépen feszülő ruhájában, izmos testével, lendületes ívű kanyarokkal, egy kis gőzölgő barna kupac látszott a sílécének hátulsó felén. Aztán meg a táncmulatságon jelent meg, szép fodros, szalagos, hófehér ruhában, és felkértem táncolni, és előbb ki kellett szaladnia a mosdóba, aztán visszajött, és táncoltunk, forogtunk, egy egyre szélesebb üres kör közepén, és mindenki törölgette az arcát a barna cseppektől, amik a szalagok végéről repültek körbe-körbe. Na ezért hívják Szaros Macinkának.
VálaszTörlés(Hrabal)
Igen, ezt a nőt is szeretem.(Mancinka) Meg azt a leírást is, amikor arról van szó, hogy hogyan lett neki bebútorozott háza, és őtmagát ábrázoló gigantikus angyalszobra a kertjében.
VálaszTörlés