bemutató

Vásárlási lehetőséggel egybekötött termékbemutatóra hívtak a szélső szomszédék, a Marikáék. Valami edényekről volt szó. Azt mondták, lesz falatozás is. Na de nem ez volt a lényeg, hanem hogy hívtak. Olyankor illik elmenni, nem?
Elmentem.
Bementem a házba, tekeregtem a folyosókon, végül a hálószobába tereltek.
Az ágy megvetve, szépen eligazítva rajta a paplan. Mondta a Marika, hogy oda egészen nyugodtan üljek le. Kicsit furcsa volt, dehát leültem, aztán jöttek mások is, mellém ültek.
Szépen, sorban a duplaágy szélére.
Vártunk egy kicsit, aztán megjött az edényes. Csillogó fazekakat, serpenyőket mutogatott, forgatott, aztán azt mondta: Akkor most menjünk a konyhába, próbáljuk ki őket!
Ugyan minek? -pattant fel a Marika, behozom én ide a kétlapos varzsicsot!Be is hozta, letette velünk szemben a komód szélére, az edényes pedig fűszeres párolt húst és zöldséget próbált rajta készíteni.
Mindannyian egyenes háttal ülve vártunk. Aztán megettük. Kézzel. A papírtányérokról, az egészet. Ott, az ágyon ülve. Apa, el tudod te ezt képzelni? Nem is arról van szó.., mert finom volt, csak olyan furcsán éreztem magam.
Végül a Marika vásárolt, megvette az egész sorozatot.
Nem tudom minek neki, ha még konyhája sincsen.
Hallod, Apa? Figyelsz egyáltalán?

átváltozás

Mit csináltál a fejemmel? Hát hogy nézek én így ki, Kacaládém, kincsem?!- raplizta az aknász sógorom a fürdőszobatükör előtt.

Tényleg megnevezhetetlenül furcsa lett az új frizurája, amin csak az változtatott, amikor fekete garbót húzott az új feje alá és máris egyszerre nyögtünk fel:
- Öregem, tisztára olyan vagy, mint egy balettművész!
És ettől a pillanattól kezdve egész héten csodáltuk, hogy egy váratlanul rövid frufru hirtelen milyen magasságoka emelheti az embert.
Az élményen felbuzdulva, tegnap én is leültem a hokedlire és azt mondtam: Kacicám, én valami fotóművész frizurát szeretnék!

különjárat

Délután 4 órakor a Művelődési Ház mögötti parkolóban felszálltunk egy KÜLÖNJÁRAT feliratú buszra, merevített frizurák és nyakak közé, majd elindultunk hetvennel a százas úton Budapest felé.
Egészen elől ültünk, így jól hallottuk, amikor a sofőr a mobitelefonján keresztül kedélyesen elbeszélgetett egy ismeretlen eredetű műszaki hibáról. Nem aggódtunk nagyon, mert csak egyszer előzött közben, és amúgy is csak egy kapcsolóról volt szó, ami mostanában mintha nem világítana, illetve inkább arról beszéltek, hogy vajon volt-e ez másképpen egyáltalán, de közben a műszerfal megnyugtatóan színes volt, így óvintézkedésként is elegendőnek tűnt, hogy megcsókoljuk egymást, és azt suttogjuk: szeretlek drágám!
Már egészen Budaörs közelében jártunk, amikor az egyik körforgalomban előnytelenül választottunk kijáratot, emiatt kisebb kerülővel az autópályán találtuk magunkat, amit egész idő alatt láthatóan igyekezetünk elkerülni.
Végül 6 óra körül csak beértünk Pestre.
Nekem nagyon tetszett az Andrássy út kivilágítása. Nem a fák ágai, hanem a törzseik voltak körbeölelve fénnyel, és ettől olyan volt, mintha csupa üreges kristálykar hajolna az út fölé.
A műszaki hiba miatti csók, és a késés miatt ez a látvány! Milyen jó, hogy még nincs autónk! - lelkendeztem.
Ilyesmi hangulatban telt az este, miközben a busz az Operaház előtt állt meg, és szólt a sofőr, hogy most akkor ide be lehet menni, de nekünk az Operett Színházba volt jegyünk, amire egyébként viszonylag hamar rá lehetett jönni. (Azért az Opera is szép ám, azt sem volt hiábavaló megnézni!)
Amúgy a Rómeó és Júliát néztük az este, és néha azt az oszlopot is, ami az erkély leghátsó sorában pont a mi székeinket válaszotta el egymástól.

szomszédok

Panni néni mostanában jól néz ki. Egészen lefogyott, már majdnem csinos.
Lett is neki valami barátja, egy jónagydarab ember.
Hát, van, aki az olyat szereti.
Szóval, ideköltözött a nagydarab is a kilencedikre.
A Jóska bácsi pedig nézheti őket nap, mint nap a könyvespolcon álló urnájából.
Vagy fordítva.

szomszédok

Ez? Ez itt lakik szemben, tök hülye egy alak. Nézd, az az autója. Az, aha. Ott, ponyvával letakarva.
Néha lemegy, kicsomagolja, beül, beinditja és megiszik benne egy-két felest, aztán visszacsomagolja és feljön.
Soha nem megy, de nem is mehetne sehova. Évekkel ezelőtt elvették a jogsiját ittas vezetés miatt.
A múltkor téli gumikat rakott rá, meg kitámasztotta a kereket egy bazinagy faékkel. Látod? Ott látszik a hátsó kerék mögött. Egy kamiont is megtartana.
De tök hülye, teljesen sík a parkoló, akkor sem tudna csúszni sehová, ha jégben táncolna az egész...

Szóval tök hülye.
...vagy csak, mittudomén, nem szereti a feleségét, csak ilyenkor nem lehet pecázni.