péntek, január 30, 2009

jó hasonlat

Találkozó

Úgy tervezem,
hogy ez búcsúzás volt.

(Fodor Ákos)



rossz hasonlat

Volt egy srác a napköziben, aki hogy, hogy nem, szerelmes volt belém, ezért egyszer ebéd közben követeket küldött hozzám, hogy közölje ezt, és hogy rajtuk keresztül érdeklődjön az én érzéseim felől. Egy hasonlattal próbáltam megvilágítani a dologhoz való hozzáállásom, és azt mondtam: úgy szeretem, mint a borsófőzeléket. Amint kimondtam, már tudtam, hogy ez nem lesz jó, mert olyat akartam mondani, amit nyilvánvalóan nem szeret senki, de közben eszembe jutott, hogy azért a borsófőzeléket, azt én mégis.
Telt, múlt az idő, én már el is feledkeztem a dologról, amikor egyszer borsófőzelék lett az ebéd a napköziben.
Ebéd után megjelent a srác, és magabiztosan azt mondta: Kétszer is szedtél, láttam!


szerda, január 28, 2009

az én fiam

Sose búsúlj Édesanyám, majd megszületek egyszer! Mondta egy legényhang a szívemben. Azóta is sírok és nevetek, ha csak eszembe jut. Micsoda gyerek! Nem hiába, az én fiam.

hétfő, január 26, 2009

levélmakró

Ez egy megható kép, ma már ilyet nem csinálnék.
2005. augusztus

gyorsétterem

Nahát, ez is milyen jó képem, most találtam meg újra:
2004. április

a világ száz csodája (3)

Újabb fejezet, melyben kiderül, hogy milyen mélyre tud merülni a királylány kisujja egy habos nyáltócsában az aszfalton.

vasárnap, január 25, 2009

a világ száz csodája (2)

Nézd anya, kicsi sünt találtam! Újságolta a királylány, miközben tenyerén szőrösre penészedett kutyaszart dédelgetett.

péntek, január 23, 2009

a világ száz csodája (1)

Nézd anya, nézd hogy csillog! Mondta a királylány, és leemelt egy sárgászöldes takonycseppet a bokor széléről.

szerda, január 21, 2009

emlőkosár

Úgy olvastam: emlőkosárral jutottak be a kommandósok a lövöldöző nőhöz, és már láttam is, amint egy márkás melltartókészlettel nyomulnak az ajtó elé és lekenyerezik. Mik vannak, gondoltam.

küldetés

Egy közepesen nagy szigettel elzárt öbölben élünk a tengerparton. A dolgunk az, hogy egyetlen emberpárként, egy kékszínű madártollakból álló társadalomban a királyt megszemélyesítő madártollat, -aki szintén kék, és semmiben sem különbözik a társadalom többi tagjától- eljuttassuk az öblöt elzáró sziget csúcsára, és ott megmutassuk neki a nyílt tengerre eső végtelen kilátást.
A tollak mind maguk közlekednek, kicsiket reppenve haladnak előre céljaik felé. Eszünkbe sem jut felemelve vinni a királyt.
...
Csúcspont: Feljutunk a sziget hegygerincére, elégedetten átvetjük a lábunkat a nyergén, amikor az araszoló királyi madártoll is odaér. Biztatóan rámosolygok, ő felreppen, én a végtelen tengert bámulom. Igazán szép! -mondom.  Amikor visszafordulok, a kiválasztott madártoll már nincs sehol. Bizonyára elfújta a szél - gondolom, de nem tudom, hogy most  örüljek, vagy szánakozzak-e. 
... 
Aztán persze történik még pár dolog, de az már békákkal kapcsolatos.

kedd, január 20, 2009

különös

Fehérruhás nő sétál egy tízemeletes lakóház tetején, a szemközti ház nyolcadik emeletéről figyelem.
Talán egy menyasszony.
Kezében fehér fonalgombolyag.
A tető szélére áll, szoknyáját meglebbenti a szél. A gombolyagot lehajítja, az szétbomolva száll a szélben.
A nő utánaugrik.
Egyszerre érnek földet. Milyen érdekes!

vasárnap, január 18, 2009

a bálvány és a felesége

Egy habanero-s vacsora után reggel együtt érkeznek a vécé elé,  így egyiküknek már csak egy lavór jut.
Ülnek egymással szemben, és akkor elhangzik:
- Szívem, azért olyan csodálatos, hogy még a belünk is egyforma hosszú!

péntek, január 16, 2009

kívánság

Ilyesmi már volt, de ez most egész más:
Egy tündéres mesét olvastam ma, melyben egy tündér teljesített 3 kívánságot. Most is megkérdeztem, hogy ki, mit kívánna.
Anna: Én egy vonatot!
Dönci: Én jó napot kívánok!
...

kísérlet

Kedves figyelők!

Most egy igen izgalmas kísérletben vehettek részt, melynek célja esztétikai preferenciák kutatása. Van egy könyvem, amelyben ehhez egy egyenes szakaszt használnak fel, a kísérletben résztvevő alanyoknak pedig az a dolguk, hogy felosszák tetszésük szerint ezt a szakaszt úgy, hogy az eredmény a számukra legesztétikusabb legyen.

Én most szeretném veletek ezt megismételni, egyrészt mert olyan vicces a vonal kapcsán esztétikáról beszélni, másrészt azért, mert érdekel az eredmény általam is valósnak vélt körülmények között vizsgálva.
Tehát a szakasz innen letölthető, a profilomban található címre továbbítható a "megoldás".

Köszi.


Ne menjetek sehová, mert legközelebb pedig különböző négyszögek közül kell kiválasztani a legszebbet. Ez is jó móka lesz!

kedd, január 13, 2009

hétfő, január 12, 2009

mi hiányzik az életedből?

Nézegettem mandalás lapokat, ahol minden ábrához le van írva, hogy a nézegetésük milyen kedvező élettani hatásokat fejt ki. Aztán ellátogattam a ponty.hu-ra és ott találtam ezt:


Talán lesz olyan sorozat is, amolyan ready-made módra, hogy talált képeket helyezek új kontextusba egyszerű címadással.
Ennek természetesen mandala volna a címe.

péntek, január 09, 2009

rekreált mitológia

...
csúcspont: Obszervatórium-látogatás közben achillesen dobom az egyik nebulót vagdalthúskonzervvel. *
...





* a jelenet közben senki nem sérül meg, hála egy fekete Martens bakancsnak.

csütörtök, január 08, 2009

Gyöngyvér napján

A google vers lényege, hogy a privát levelezésem mellett felbukkanó, valamennyire a témához kapcsolható reklámlinkeket használom.
Ezekben az a jó, hogy változnak, a kombinációk nagy része csak egyszer jelenik meg, és ha találok olyat, ami számomra jelent valamit az összekerülés értelmetlenéségének szórakoztató élményén kívül, akkor azt kiválasztom, kivágom, dokumentálom, elnevezem, és a magaménak tekintem, pont úgy, mint egy általam készített, a valóság egy részletét ábrázoló fényképet.

szerda, január 07, 2009

jó tett

Ma elmentem megvenni a kurvadrága könyvet, amit korábban említettem. Muszáj volt, mert csak egy volt belőle, és aggódtam kissé, hogy esetleg valaki tehetős örökre megszünteti a láthatást.
Szóval, megvettem.
Vagyis, akkor még nem, csak az elhatározás volt meg kristálytisztán, a könyv egyelőre a hónom alatt.
Így sétáltam a Taschen asztalhoz, ahová mindig elsétálok, mert roppant érdekes dolgokat lehet ott találni.
Most éppen egy nálam középkorúbb nőt találtam ott, és úgy láttam, kicsit talán zavarba jött, hogy én ottácsorgáson kapom, mert a nagy pénisz könyv felett állva, a távolabbi polcok felé nézve próbált levegővé válni.
Én figyelmesen odébb vonultam, és a Taschen polcon túlról választottam egy Tarkovsky polaroidok kiadványt, a péniszkönyvet úgyis láttam már a múltkor, hadd nézze meg végre a néni is.

hétfő, január 05, 2009

boldog új év

Amúgy a Freud freund-ról jut eszembe egy másik cégnév, ez így nézki: EurOil.
Németül tessék kimondani!
Kántálni, még!
Na?

szombat, január 03, 2009

péntek, január 02, 2009

Miroslav Tichy

Őt azért nem akartam elfelejteni, mert bizonyos szempontból olyasmi hibaista nézeteket vall, mint korábban mi is, de ő hisz a produktív hibaizmusban, ez érdekes vonása, és ebben különbözik is tőlünk.
Mond érdekes dolgokat, bizonyos szempontból még igazat is adok neki, de szerintem mi már messzebb jutottunk, amikor felismertünk, hogy a nihillista hozzáállás éppen olyan mű képeket eredményez végül, mint a túl jó képekre törekvés.

Ilyeneket mondott például:
"He had to take such bad photographs to be the best photographer. You can't take good photographs to be the best - but you have to take the worst to be the best."
Majd még keresek szövegeket tőle...

Íme:

Ez is egy lényeges:"Photography is painting with light! The blurs, the spots, those are errors! But the errors are part of it, they give it poetry and turn it into painting. And for that you need as bad a camera as possible! If you want to be famous, you have to do whatever you're doing worse than anyone else in the whole world."

Ez is jó:"The photographs are puzzling. They are not focused, not well developed and damaged by weather and careless handling. They were never meant to be exhibited and even now Miroslav Tichy objects to the success and fame. He carefully chooses the people he talks to and shares his opinions with. He has described exhibitions as a waste of time and says this world is nothing more than "a double shit"."

Ezt is mondá vala: " I’m an observer, not only of women, that’s just one motif, I observe the world. In the evenings I developed the films and looked at them under the enlarger. If there was something there, if there was something like the world, then I printed them on photo paper. But ‘world’, what is it? World? In any case it’s only an illusion. We see what we want to see. The world as will and imagination – Schoppenhauer."


(A könyvesboltban találtam, de kurvadrága volt, úgyhogy nem vettem meg, bocsi.)