A mosdó előtt letoltam a mackónacit, a harisnyát, végül a papírpelenkabugyit, és már éppen emeltem volna a tulajdonost, amikor a szabadság könnyű mámora azonnal körbespriccelte a mackónacit, a harisnyát, a járólapot, és utolsó sorban a jobb lábamon viselt zoknit is.
Felmérve a helyzet visszafordíthatatlanságát, narrátorként már csak ennyit mondtam: Hát, úgy tűnik, készen vagyunk. Majd visszaballagtunk a terembe.
Hazafelé arra gondoltam, hogy ezt majd leírom a blogomban is, de a jobb lábas zoknimra, és persze Esterházyra tekintettel, a könnyű mámort inkább nehézre cserélem.
Felmérve a helyzet visszafordíthatatlanságát, narrátorként már csak ennyit mondtam: Hát, úgy tűnik, készen vagyunk. Majd visszaballagtunk a terembe.
Hazafelé arra gondoltam, hogy ezt majd leírom a blogomban is, de a jobb lábas zoknimra, és persze Esterházyra tekintettel, a könnyű mámort inkább nehézre cserélem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése