Azt még nem mondtam, hogy az Adagio of Spartacus miért került ide. Bár a zenéket általában nem szokásom indokolni, ezzel kapcsolatban azért el akartam mondani, hogy ez az Onedin családnak volt a főcímzenéje, és én akkoriban bele voltam esve az Onedin kapitányba, mert tetszett a pajeszos szakálla, és hogy mindig valami viccre kész félmosoly bújkált a szája szegletében, és hogy minden problémára tudott megoldást, és sosem vesztette el a türelmét, vagy a hidegvérét, és szerettem a Baines kapitányt is, aki kemény, kicsit együgyű, de jószívű és igazságos volt, és mindig sajnáltam, hogy neki nincs felesége, aki hazavárná, ezen kívül nagyon tetszett a vitorláshajó hánykolódása a tengeren, és azt gondoltam, hogy tengerésznek lenni a legkomolyabb és a leghősiesebb dolog a világon. Elisabethet pedig egyszerűen jó volt nézni. A történetekre sajnos egyáltalán nem emlékszem, viszont a zenéjét hallgatva mindig visszajön az a romantikus, megértő izgalom, amit akkoriban a fotelben ülve éreztem. Most pedig valahogy eszembe jutott, hát ezért.hétfő, december 04, 2006
szerelmem, Onedin
Azt még nem mondtam, hogy az Adagio of Spartacus miért került ide. Bár a zenéket általában nem szokásom indokolni, ezzel kapcsolatban azért el akartam mondani, hogy ez az Onedin családnak volt a főcímzenéje, és én akkoriban bele voltam esve az Onedin kapitányba, mert tetszett a pajeszos szakálla, és hogy mindig valami viccre kész félmosoly bújkált a szája szegletében, és hogy minden problémára tudott megoldást, és sosem vesztette el a türelmét, vagy a hidegvérét, és szerettem a Baines kapitányt is, aki kemény, kicsit együgyű, de jószívű és igazságos volt, és mindig sajnáltam, hogy neki nincs felesége, aki hazavárná, ezen kívül nagyon tetszett a vitorláshajó hánykolódása a tengeren, és azt gondoltam, hogy tengerésznek lenni a legkomolyabb és a leghősiesebb dolog a világon. Elisabethet pedig egyszerűen jó volt nézni. A történetekre sajnos egyáltalán nem emlékszem, viszont a zenéjét hallgatva mindig visszajön az a romantikus, megértő izgalom, amit akkoriban a fotelben ülve éreztem. Most pedig valahogy eszembe jutott, hát ezért.
Én nem nagyon bírtam elviselni, emlékeim szerint. Akkoriban inkább az Alfa holdbázis érdekelt, bár néha rosszakat álmodtam tőle. Vagy az korábban volt?
VálaszTörlésArról meg nekem nincs emlékem. Talátam egy írást http://alfaholdbazis.hu/mtv.htm melyben 77-et emlegetnek, akkor még nem nagyon tévézhettem, de azért találtam olyat is, hogy 84-környékén vetítették ennek a sorozatnak a hamradik szériáját, amit azért már láthattam volna éppen, de valahogy mégsem. (A mai zene ennek a sorozatnak a főcímzenéje, kicsit olyan JamesBond-os szerintem, és nekem tetszik)
VálaszTörlésAttól tartok, én ezt a korábbi szériában néztem. Be is szartam néhány részen. És a zene tényleg az, közben mutatták a szereplőket, meg az űrhajókat, fel-le szállni, olyan hosszúkás, négylábú, nagyfejű SAS-ok. "SAS-2 toronynak, hall engem? Igen, SAS-2, leszállhat!"
VálaszTörlés