hétfő, november 06, 2006

mi történik máshol, miközben itt csend van

Például, voltunk a Balta szülinapját ünnepelni, ahol volt sok melegszendvics, és baráti hangulat, aztán zene is, és kellemes felfedezés volt, hogy a szőrös szobapapucsok ellenállás nélkül csúsznak a laminált parkettán, így mindenféle virtuóz, varietékben látott és mindig is megvalósítani vágyott táncfigurákat lehet kivitelezni.
Aztán valamiért méretszkedni (így kell ezt írni?) kezdtünk, először csak összevetettük a testmagasságunkat, aztán ellenőrzésként össze is mértük egymásnak háttal állva. Mert például Nomi és én is azt állítottuk, hogy 163 centik vagyunk, de látszott köztünk kábé két centi különbség az én javamra, végül abban maradtunk, hogy én legyek inkább 165, mert senki nem szeret még kisebb lenni, mint amekkorának gondolja magát.
Aztán, ha már ilyen sikeresen megmértük a lányokat, akkor jöjjenek a fiúk is, eképp kértük őket: ...és most, csináljátok össze magatokat ti is! (ez azt jelentette, hogy álljanak egymásnak háttal)
Ezután pedig előkerült valahonnan egy mérleg, ez tök utálatos rész volt, nem is mesélem el. Az adatokat 80 évre titkosítottuk, aztán bekaptunk egy pár szeletet a túrós gyümölcstortából, néhány falatot a frissen sült sütőtök cikkekből, végül pedig a pirított szelídgesztenyék közül is, ügyelve arra, hogy csak a biztosan rosszak maradjanak a tányéron.

És most, mindettől rámjött a neotonozhatnék. Jöjjön rátok is!

1 megjegyzés: