Baljós éji órán, mikor az idő, mint a sűrű méz, ragadósan, lassan folyik, van úgy, hogy egy hosszú pillanatra sehogyan sincsen, és bár tudjuk, hogy olyan még nem volt, hogy sehogyan sem lenne, kivéve egyszer, a Tekenyei búcsúban, de annak ott késelés lett a vége, azért néha mégis van olyan, a vonatok is megállank ilyenkor, pihennek, a fülkékben bóbiskolnak az utasok, kényelmetlenül másik oldalukra fordulnak, a kalauz is egykedvűen bámul ki az ablakon, és a fekete égen, egy láthatalan kondenzcsík végére ragasztva, fényes ékszerdobozként mozdulatlanul függ egy repülő.
Baljós éji órán, mikor az idő, mint a sűrű méz, ragadósan, lassan folyik, van úgy, hogy egy hosszú pillanatra sehogyan sincsen, és bár tudjuk, hogy olyan még nem volt, hogy sehogyan sem lenne, kivéve egyszer, a Tekenyei búcsúban, de annak ott késelés lett a vége, azért néha mégis van olyan, a vonatok is megállank ilyenkor, pihennek, a fülkékben bóbiskolnak az utasok, kényelmetlenül másik oldalukra fordulnak, a kalauz is egykedvűen bámul ki az ablakon, és a fekete égen, egy láthatalan kondenzcsík végére ragasztva, fényes ékszerdobozként mozdulatlanul függ egy repülő.
VálaszTörlésSzép repülő, nekem is tetszik,
VálaszTörlésköszönöm!