reklám

Dénes filmje

bonsai a Bílá Horán

a Petri-csészés dolog

Elmesélem az orgiát, bár a szavazásból az derült ki, hogy a többség arra kíváncsi, hogy ki kíváncsi erre.
Én a Ferire tippelek.

Na, az eset után a főnökfickó átnyújtott a Szívemnek egy papírt, majd azt mondta:
Gratulálok, a felesége kitűnően reagált a saját spermára, az idegen spermára, és a vegyes spermakeverékre is!

Tehát nem ez erkölcseimmel van a baj.

eredettörténet

"A szájkontúr és a rúzs színét alaposan dolgozzuk össze, különben úgy járhatunk, hogy kialakul az a bizonyos „szopós száj.”

kirándulások

Karlovy Vary közelről

Ráncosszájú profilok, ahogy a másik kriptasötét szájüregébe nyállal hazudnak halhatatlanságot.

Karlovy Vary, forráskutatás

még egy WS (lófaszt!,BM! hát erről ennyit) - balra el

A lírikus epilógja (1903)

Csak én birok versemnek hőse lenni,
első s utolsó mindenik dalomban:
a mindenséget vágyom versbe venni,
de még tovább magamnál nem jutottam.

S már azt hiszem: nincs rajtam kívül semmi,
de hogyha van is, Isten tudja hogy' van?
Vak dióként dióban zárva lenni
s törésre várni beh megundorodtam.

Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm,
csak nyílam szökhet rajta át: a vágy -
de jól tudom, vágyam sejtése csalfa.

Én maradok: magam számára börtön,
mert én vagyok az alany és a tárgy,
jaj én vagyok az ómega s az alfa.


Jó lesz így, vagy érzékeltessem a hátsó lábakat is?

Jó lesz így, vagy érzékeltessem a hátsó lábakat is? - ez a kedvenc mondatom mára.


Amúgy pedig, mostanában Weöres Sándor verseken sírok a villamoson. Ezen például:
Arany ágon ül a sármány,
Kicsi dalt fúj fuvoláján,
Arany égen ül a bárány,
Belezendít citeráján

Piros alma szívem ágán,
Kivirító koronáján,
Aki kéri, neki szánnám,
Akinek kell, sose bánnám.

vagy ezen:
Tűzben fa parazsa volnék,
Vízben puha moha volnék,
Szélben jegenyefa volnék,
Földön apám fia volnék.

Jó lesz így, vagy érzékeltessem a hátsó lábakat is? ( ezt pedig ezentúl minden történet végén meg fogom kérdezni.)

erdő

Nekem ebben a hétköznapi bármi gazdagsága és a végtelensége tetszik. Mostanában ilyenekre csodálkozom rá(lásd gomba, káposzta, kacsás kép - ezt még nem láttátok, de van olyanom!), és közben magamra is.
Egyszer elhatároztam, hogy nem fogok olyasmit lefényképezni, ami nélkülem is szép. másszor meg azt, hogy nem fogok színesből ff képeket gyártani, harmadszor pedig azt, hogy nem vágok a képekből, minden csak annyira lehet komponált és jó, amennyire ott a helyszínen én benne/rajta voltam.
Azt is elhatároztam, hogyha nincs mit mondanom, akkor csöndben leszek.
Eddig mindegyiket megszegtem már valamikor, kicsit utálom is magam érte. Szerintem e legutóbbit is meg fogom.
Például most.

gyakorlat

Nincs jó képem róla, ezért most képzeljük el:
Egy gigantikus méretű Möbius a falon. (Tudod mi az a Möbius? -kérdezték tőlem egyszer régen. Persze, mondtam. Egy sonkaféle.)
Szóval, egy gigantikus méretű Möbius-szalag a falon, ezen a szalagon egy zöld tank és egy sárga markológép váltja egymást, és váltja egymást, és váltja egymást, és váltja egymást, és ...
Na milyen? (Itt van a Narodnin egy tűzfalra festve.)
Különben ez is tetszene Vonnegutnak.

bubi

Egy béna frizura is jobb, mint az elhanyagolt frizura! - ezzel a mottóval indultam el tegnap fodrászt keresni, mert ma elkezdődött az ovi, és én tetszeni akartam a gyerekeknek.(amúgy a tesóm szokott nyírni, még az életben nem jártam idegen fodrásznál) Aztán találtam egyet, megnyírtak, és én arra gondoltam, nem baj, egy béna frizura is jobb, mint az elhanyagolt frizura!

orgia a Petri-csészében

Ez jó cím.
És erről ennyit.

az érettségről

"Az érettség - tanítja Bokonon - keserű kiábrándulás, amelyre nincs orvosság, hacsak a nevetés nem képes bármit orvosolni."
Ez jutott eszembe, aztán útjára engedtem a gombát és a káposzát ábárzoló képet is a fotópályázat felé.

Kék Madonna

Attól kezdve, hogy én ezt kék Madonnának néztem, el sem tudok képzelni találóbb, igazabb világháborús, vagy bármilyenháborús emlékművet, mint egy gyermek nélküli Madonna-figurát.
Itt persze valami egészen más volt letakarva restaurálás miatt, de milyen szerencse, hogy épp így alakult!
Ettől is boldog voltam, és amúgy ez az ötletem is tetszene Vonnegutnak, biztos vagyok benne.
Mostánaban valahogy vele vitatom meg az élet nagy és kis kérdéseit.

egy Vonnegutnak ajánlott délután

Telcen jártunk hétvégén, ahol éppen tűzoltónap volt. Eszembe is jutott, hogy Vonnegut milyen jól érezné itt magát, és boldog voltam.

Itt látható a pódium, nyereményserlegekkel távolról:
És közelről:

Erről pedig Vonnegutnak az a novellája jutott eszembe, amelyikben egy olyan kisvárosról van szó, ahol minden évben megrendezik a kékszalag művészeti versenyt, és ahol ezzel együtt mindig ügyelnek arra, hogy kategóriánként csak egy induló legyen, így minden résztvevő biztosan nyertes is lett, és boldog. Megláttam ezt, eszembe jutott, és én is boldog voltam.

A verseny:(ott bent középen szaladnak a tűzoltók a tömlőkkel)

és a tűzoltóautók:Aztán elmentünk sört inni, egy nagyon magas emelvényen volt a sörcsap, és mi ott álltunk a csap előtt, felfelé nézve, amikor azt kellett mondanom:
- Olyan furcsa szag van, Szívem. Olyan..olyan kipukkadt virsliszagot érzek!
Körülnéztem, és mögöttünk egy csapat motoros állt talpig bőrszerkóban.
Befelé röhögtem, kifelé vigyorogtam, és nem árultam el senkinek, hogy miért.

kirándulások

Cervena Lhota, Dél-Csehország

2

1

.

szevasztok!

egy kellemes nap

Bepakoltam a nagyméretű kézitáskámba, amire szükségem lehet: pénztárca, telefon, zsebkendő, lakáskulcs, lyukkamera, pótfilm, digitális fényképezőgép, 8ledes zseblámpa, fél liter ásványvíz, esernyő, a könyv, amit olvasok, és a könyv, amit már kiolvastam, de szintén kék borítója van, és azt hittem emez amaz. Aztán felkaptam az ötkilós fotóállványt és portyázni indultam, mint a szódás lova.

fétis

- Nem tudom, én betegesnek tartom a tárgyak iránti túlzott vonzódást.
- Na, és az autók?
- Hogy jön ez ide?! Hondulka egy Csehországban élő japán kislány, és ráadásul kibaszott jól ért magyarul!

álom

Egy hegyvidéki, nagy faházban pihentünk pár napot, és úgy alakult, hogy GYF-ék is éppen ott nyaraltak. Egyszer egyedül mentem sétálni, és GYF-et egy omladozó fal tetején láttam könyökölni. Föntről nézett le rám, megszólított: Mit gondolsz, szükség van a Dalai lámára?
Kicsit gondolkoztam, és azt feleltem, hogy végülis szerintem nincs. Hát ez az, mondja ő, a közösség sokkal fontosabb!

Még álmomban is csodálkoztam, hogy ilyen érdekes párhuzamon át vizsgálja a lemondás lehetőségét, de nagyon tetszett a megközelítés, kedveltem is érte.

gyönyörű kép

(véletlen dulaexpó)

Divoka Sárka

mező